A mai nap annyival volt jobb , hogy a tánc koreográfiát elkezdtük és sokkal könnyebb mint csak a lépéseket tanulni! Eddig tökre megy :D Egy csomószor én vagyok a színpad közepén , csak az a legrosszabb hogy nem lehetek ahhoz közel kihez szeretnék :( ♥ pedig egymáshoz legközelebb szerettünk volna lenni.... de így jött össze.Ma kellet leadni a meghívó számát hányat kell csináltatni. Erősen gondolkoztam hogy apámat nem hívom meg.Van is rá okom hisz majd úgysem engem fog nézni nem bennem fog gyönyörködni Hogy igen ő az ő az én lányom .De már megszoktam :/
Ott lesz a nővére a nagy néném aki állandóan dicsér foglalkozik a problémáimmal nem úgy mint a saját anyám hozzá megyek legelőször ha van valami probléma vagy örömöm.
Otthon mindig elutasító válaszokat kapok pl: most menj innen mert nem érdekel , takarodjál el mert tévét nézek blablabla....Ilyenkor általában elkezdek könnyezni vagy valami mert fáj .
csak nekem nem :/ :D
De már megtanultam a helyzeteket kezelni.
Már csak olyan dolgok zavarnak amik újak.
A lelki terrorizálás is nagyon megy és olyan dologgal basztatnak amit tényleg magamra veszek hisz tudom hogy így van de nem akarom hallani senkitől...
De holnaptól minden más lessz érzem, reménykedem hiszem.
Egy régi jó barátom akivel 6évig teljesen jóba
voltunk nem rég felbukkant és teljesen más a viselkedése kedves meg minden.
Meglepet kellemesen csalódtam benne .
Na de lépek mert kivételesen megtanulom
az anatómiát gerincvelő meg idegek estbé:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése