2011. január 16., vasárnap

... Csak hirtelen fellángolás?...

Úgy érzem magam mint a gyerekek.A vágy hirtelen elmúlik , nem kell nekem többé . Lehet attól félek ha közelebb kerülök hozzá akkor nem bírok tőle elszakadni.Jobb ha nem találkozunk vagy vagy nem élem bele magam.Úgy törődött velem mintha "szeretne". Talán épen ezért vagyok oda érte.Nekem szeretet kell hogy érezem van valakim , van aki értem van.Nem hiszem hogy mi valamikor is együtt fogunk lenni.Úgy fogom felfogni a dolgokat mintha csak barátság lenne.Igen ez lesz a legjobb nekem. Már annyira ki vagyok éhezve egy kis szeretetre nekem csak ez kell lehet veszek egy kutyát:D Az éjjel alig bírtam aludni folyton rá gondoltam de próbáltam elfelejteni a dolgokat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése