Halk suhanások ,
néma szavak ,
Hullámzó kedélyek ,
egyszer ki robbanó boldogság ,
utána nagy kráter ,
egy örökké valóság ,
aztán a pokol.

Saját magam teszem tönkre az életem , senkit nem lehet hibáztatni e miatt.
Folytonos menekvés , folytonos boldogság utáni vágy , folytonos vele lét...
Sok vagyok neki olykor , talán igaza van , de nekem fáj , mert nem egy formán gondolkozunk.
Lassan eljön az idő , és nem lesz időnk egymásra , semmi jót nem látok benne , csak az ő boldogságát.
Nem várom azt , hogy mi fog elkezdődni szeptemberben...
Úgy viselkedek mint egy kutya , aki vonyít ha elmegy a gazdája és egész nap szomorú addig a pillanatig amíg haza nem jön .
Ezt nem tudja meg érteni , ő nem olyan mint én , nem olyan .....

Viktor : több jót nyújtasz mint rosszat , a szereteted törli a rossz napokat ,  tudod hogy több szeretet kell nekem mint egyszerre 5 embernek.............
Magamtól nem fogok oda menni , mert mindig el löktek , ebben nőttem fől , félek a vissza utasítástól ...