Döntés.

Már nem bírok tovább ilyen helyen lenni.
Lépek és elfogadom azt a lakás ajánlatot.
Régóta nem aludtam , minden zaj bejön , 
túl hideg van , és mintha egerek mászkálnának,
de jobb mint egy padon vagy a híd alatt ^^
Nagyon magam alatt vagyok ,
megint kezdődik a régi nóta.
Tükörbe nézés egyenlő sírás ,
utálok magamra tekinteni ,utálok bele gondolni mit látnak mások.
Folyton tekintélyek követnek , és arra gondolok , vajon  az alakom nem tetszik nekik , 
rosszul vagyok felöltözve 
vagy ennyire csúnya vagyok?
Amióta Viktor suliba jár , azóta már nem i s tudom , olyan üres minden , 
nincs aki folyton kérdezgesse hogy vagyok ,
nincs aki annyit foglalkozzon velem ,
igaz az is de ez még kevesebb.
Örülök hogy jól érzi magát , 
új közegben van , 
van akikkel ökörködjön , mindig lásson ÚJ DOLGOKAT , amiket ... mindegy , 
vannak siker élményei  stb....
Csak   kicsit fáj , hogy elmondja 10 x ugyan azt , és rólam alig van szó , mindig csak hallgatom és hallgatom és örülnöm kéne hogy neki legalább össze jött valami.
Ismét biztos én várok el sokat ..
Kezd más lenni , érzem és tudom ,
hamar el kezdődött , de új közeg új személyiség , mert ugye akaratlanul is változik az ember úgy hogy észre sem veszi.

Ha nem marad a régi viktóój akkor
én nem tudom mi lesz. 

Érdeklődtem valakitől , 
és azt mondta akinek van barátnője és úgy kezd el iskolába járni , az barátnő nélkül végzi el a sulit.Mert hirtelen mindegyik rá jön hogy az egyenruha elégéé alkalmas a nőzésre ,
és hát igen nem is csodálkoznék , hisz nem csúnya és nem is hülye pasi ,
simán ki használhatná , és más lehet többet tudna nyújtani mint én .
El telik egy kis idő és lehet fognak történni dolgok amiről én nem fogok tudomást venni.

El kell vele hitetnem , hogy teljesen meg változtam , erős ember lettem , hogy ne szánalomból maradjon majd velem együtt.
Félek vagy nem tudom mi ez az érzés.
Attól is félek hogy el vesztem 
azt akibe beleszerettem és egy
teljesen más ember lesz belőle.

Nem tudom mit csináljak , hogy keltsem fel az érdeklődését , hogy öltözködjek ,
hogy nézzek ki , mit nyújtsak neki , 
hogy még bele se gondoljon milyen lehetne egy más nővél új kapcsolat.
Igaz ahogy elköltözök le fogyok és ha elég pénzem lesz el kezdek szolizni ,
hátha jobban vonzódik majd hozzám , 
hisz a férfiaknak a nők arra
valók hogy más férfiak előtt 
mutogasság hogy nekem jobb van.
De mivel nem vagyok megváltó ezért nem tudok mit tenni...
Reggel 5-től este 5-6ig semmit nem tudok róla , soha nem mesél mi történik az osztályban , osztálytársakról soha nem hallok ,
csak a futás , az akadály pálya és az őrnagy vagy főtörzs mester...
A lányokról nem beszél , pedig ha valami nem tetszik neki , vagy valami problémája van , szóba ejti. 
De biztos bejön neki hogy milyen tökös nők kis szolizott testű cicák ráadásul Rendőrnek készülnek.
Minek kell meg állnia egy ilyen pasinak mellettem amikor azt kapja meg akit akar?
Ettől félek hogy ebből egyszer elege lesz ,
és megy élvezni az életét.
Állandóan síró görcseim vannak , ma haza fele a buszon is , már nem tudtam vissza tartani ,
láttam a szomorú tekinteteket körülöttem ahogy engem bámulnak sajnálkozva.
Pont erre nincs szükségem ,
mindenki sajnálkozik , 
tiszta szánalmas lettem ,
de segítséget sehonnan nem kapok.
Viktornak már beszélni sem merek a dolgaimról , mert mindig az okítást hallom , 
mindig ugyan azt ,aztán lép tovább
és jön az akadály pályája.
Pedig jól esne ha eltudnám magam neki sírni 
, de felé van egy tartásom , és nem megy , 
kérdez valamit nem tudok válaszolni , 
azt érzem mintha belülről kitörne
de közben folytogatnának és nem
tudok beszélni.
Már nagyon elegem van mindenből , 
csak az igéretem tart életben , 
ami arra vár hogy ....

Most leírtam ezeket , és szerencsére
jobban érzem magam , 
mintha valakivel sikerült 
volna komunikálnom ,
igaz néma szavakat kaptam.