Végre meg örültem , hogy itt a hétvége ,
nem lesz el foglalt , és ha telefonon nem akkor legalább neten tudunk beszélni.
De NEM mert megint kockul ,
tudja hogy egyedül érzem magam , és végre megnyugodtam és végre tudtunk volna beszélgetni.
Mi a faszom van mindenkivel?
A saját barátaim is leszarnak ,
és vad idegenek írnak rám hogy mi van velem...
Én ezt már nagyon nem értem :'(
A hozzá állásom keményen meg fog változni ,pár emberrel szemben , annyira irritálóak ...
Folyton ezt hangoztatom magamban:
Nyugii Vivcsó nem sokára vége ,
nem sokára megváltoznak a dolgok.
Fel vagyok háborodva , lehet túlzásba viszem ,
de bazdmeg hontalan vagyok ,
kétségbe vagyok esve , kibe kapaszkodjak?
Éjszakánként síró görcsök és rém álmok kergetnek , nyitott szemmel alszok kb 20 másodperceket.
Rá jöttem hogy jobb is ha nem kommunikálok az emberekkel ,
jól esne ,
de mégsem , nem esne jól mert csak ingerültebb leszek ,
és nem tudok beszélni , nem tudok válaszolni a kérdéseikre , mintha valami gátolna.
Hirtelen nevetés aztán sírás tör rám .
Nem tudom meg különböztetni a stílusom ,
ha a szerelmem hív akkor is ugyan úgy bunkón beszélek.
Már fáj.
Nem akarok senkivel sem találkozni!
Mindent támadásnak veszek , minden rosszul esik , még az is ha állítólag csak segíteni akar.
Nem akarom nem akarom nem akarom nem akarom nem akarom!
Jobb ha mindenki kicsit hanyagol , mert nem vagyok jelenleg semmire képes!
Ha szarul esik ha nem .
Tőled bocsánatot fogok kérni , ha le esik mit tettem!♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése