Az élet ki fürkészhetetlen útjai...~

Miután el költöztem otthonról ,
 azt hittem már semmi sem állhat 
a boldogságom útjába. Hát tévedtem...


 Szeptember nehezen telt , 
sok negatív dolog történt ,
de mindig sikerült őket kompenzálni.


Októberben
Be kerültem egy munka helybe ,
 persze hogy éjszaka kellet oda járnom 
ami nekem már elég nagy dolog volt ,
mert mindig is féltem az éjszakától.
Eleinte próbáltam magammal
 el hitetni hogy jó és úgyis más lesz.
Aztán el ért hozzám az  első atrocitás
apám lénye mintha üldözne , 
a műszak vezető ott állt előttem
be vörösödött fejjel ki guvadó szemekkel
és ordít velem , egy kis apróság miatt
ordított és életemben először erőt vettem 
magamon és " szembe " szálltam vele ,
ki álltam az igazamért.
Nem is kell mondanom , hogy ez nem igazán
tetszett neki és rögtön utált..


A következő dolog ami fel tépte a régi sebeket
arra kényszerít , hogy kerüljem 
az utcákat , idegeneket ,
és az összes embert...
Így a párommal sem tudok már úgy viselkedni 
ahogy kellene...
Még le írni sem tudom , mert fáj 
ha már csak erre az emlékre  gondolok...
Ez segített hozzá mindenhez ,
e nélkül most is felhőtlenül érezném magam.




A harmadik dolog , a hűtlenség és 
a pofátlanság határait át lépő ember
okozta.. 
Nekem csak a gondolataim játszottak
a dolgokkal , de ez is elég volt ahoz
hogy kicsit le építsen  érzelmileg.
De ebben én voltam a hibás
hisz minden ok nélkül bele éltem magam
ebbe a rosszba...




A negyedik  : ki rúgtak!
Apámnak igaza volt régen , 
hogy még takarítani sem tudok és ha 
egyszer olyan munka helyem lesz 
ahol takarítani kell akkor onnan is ki fognak rúgni.


Munka nélküli vagyok ismételten , 
ráadásul egy olyan helyen dolgoztam 
kemény 2 hétig ahol az összes sebem feltépődőt
ami a depresszióhoz vezet és régen is vezetett..


Már arra sincs erőm hogy a jövő miatt aggódjak
A legjobb amit tehetek 
ha fekszem  egyedül a csendben és a sötétségben ..




Barátokra nem számíthatok , 
hisz nem tudják mi történik velem ,
 nem ismernek.
Mindig csak futó barátokkal áldott meg az isten ..
Akik vannak , rájuk nem igazán számíthatok.
Szóval ha jól össze számolom csak 
egy ember van aki mellettem van 
az pedig a barátom , de sokszor ő sem ért meg 
és nem tud olyan tanácsot adni
 amire nekem szükségem lenne  vagy jó ötlet lenne. 


 Szóval magamra maradtam.


Sokszor vissza mennék arra a helyre 
ahonnan el menekültem
apámékhoz , csak hogy ki mozdulhassak egy kicsit 
és "jól" vagy inkább jobban érezzem magam egy kicsit.
Hisz ha otthon vagyok mindenki rám figyel
 és kiváncsiak hogy vagyok nélkülük , szerencsére elég jól :')
Próbálom a régi bandát össze szedni ,
 de hiába , ez le költözött ide az meg oda  .


Forever alone ♥   


Szívem: Nagyon szeretlek , és valahogy még bírd ki mellettem!!!

Döntés.

Már nem bírok tovább ilyen helyen lenni.
Lépek és elfogadom azt a lakás ajánlatot.
Régóta nem aludtam , minden zaj bejön , 
túl hideg van , és mintha egerek mászkálnának,
de jobb mint egy padon vagy a híd alatt ^^
Nagyon magam alatt vagyok ,
megint kezdődik a régi nóta.
Tükörbe nézés egyenlő sírás ,
utálok magamra tekinteni ,utálok bele gondolni mit látnak mások.
Folyton tekintélyek követnek , és arra gondolok , vajon  az alakom nem tetszik nekik , 
rosszul vagyok felöltözve 
vagy ennyire csúnya vagyok?
Amióta Viktor suliba jár , azóta már nem i s tudom , olyan üres minden , 
nincs aki folyton kérdezgesse hogy vagyok ,
nincs aki annyit foglalkozzon velem ,
igaz az is de ez még kevesebb.
Örülök hogy jól érzi magát , 
új közegben van , 
van akikkel ökörködjön , mindig lásson ÚJ DOLGOKAT , amiket ... mindegy , 
vannak siker élményei  stb....
Csak   kicsit fáj , hogy elmondja 10 x ugyan azt , és rólam alig van szó , mindig csak hallgatom és hallgatom és örülnöm kéne hogy neki legalább össze jött valami.
Ismét biztos én várok el sokat ..
Kezd más lenni , érzem és tudom ,
hamar el kezdődött , de új közeg új személyiség , mert ugye akaratlanul is változik az ember úgy hogy észre sem veszi.

Ha nem marad a régi viktóój akkor
én nem tudom mi lesz. 

Érdeklődtem valakitől , 
és azt mondta akinek van barátnője és úgy kezd el iskolába járni , az barátnő nélkül végzi el a sulit.Mert hirtelen mindegyik rá jön hogy az egyenruha elégéé alkalmas a nőzésre ,
és hát igen nem is csodálkoznék , hisz nem csúnya és nem is hülye pasi ,
simán ki használhatná , és más lehet többet tudna nyújtani mint én .
El telik egy kis idő és lehet fognak történni dolgok amiről én nem fogok tudomást venni.

El kell vele hitetnem , hogy teljesen meg változtam , erős ember lettem , hogy ne szánalomból maradjon majd velem együtt.
Félek vagy nem tudom mi ez az érzés.
Attól is félek hogy el vesztem 
azt akibe beleszerettem és egy
teljesen más ember lesz belőle.

Nem tudom mit csináljak , hogy keltsem fel az érdeklődését , hogy öltözködjek ,
hogy nézzek ki , mit nyújtsak neki , 
hogy még bele se gondoljon milyen lehetne egy más nővél új kapcsolat.
Igaz ahogy elköltözök le fogyok és ha elég pénzem lesz el kezdek szolizni ,
hátha jobban vonzódik majd hozzám , 
hisz a férfiaknak a nők arra
valók hogy más férfiak előtt 
mutogasság hogy nekem jobb van.
De mivel nem vagyok megváltó ezért nem tudok mit tenni...
Reggel 5-től este 5-6ig semmit nem tudok róla , soha nem mesél mi történik az osztályban , osztálytársakról soha nem hallok ,
csak a futás , az akadály pálya és az őrnagy vagy főtörzs mester...
A lányokról nem beszél , pedig ha valami nem tetszik neki , vagy valami problémája van , szóba ejti. 
De biztos bejön neki hogy milyen tökös nők kis szolizott testű cicák ráadásul Rendőrnek készülnek.
Minek kell meg állnia egy ilyen pasinak mellettem amikor azt kapja meg akit akar?
Ettől félek hogy ebből egyszer elege lesz ,
és megy élvezni az életét.
Állandóan síró görcseim vannak , ma haza fele a buszon is , már nem tudtam vissza tartani ,
láttam a szomorú tekinteteket körülöttem ahogy engem bámulnak sajnálkozva.
Pont erre nincs szükségem ,
mindenki sajnálkozik , 
tiszta szánalmas lettem ,
de segítséget sehonnan nem kapok.
Viktornak már beszélni sem merek a dolgaimról , mert mindig az okítást hallom , 
mindig ugyan azt ,aztán lép tovább
és jön az akadály pályája.
Pedig jól esne ha eltudnám magam neki sírni 
, de felé van egy tartásom , és nem megy , 
kérdez valamit nem tudok válaszolni , 
azt érzem mintha belülről kitörne
de közben folytogatnának és nem
tudok beszélni.
Már nagyon elegem van mindenből , 
csak az igéretem tart életben , 
ami arra vár hogy ....

Most leírtam ezeket , és szerencsére
jobban érzem magam , 
mintha valakivel sikerült 
volna komunikálnom ,
igaz néma szavakat kaptam.  

Változás.

Végre aludtam 3,5 órát , az utóbbi napokhoz képest elég sok ,
és jól is esett.
De amikor felébredtem ,
nagyon elgyengültnek éreztem magam , 
és rosszul voltam.
Hanyagoltam az étkezést ,
hogy legyen elég pénzem cigire ,  
de elgondolkodtam , 
és el gondolkodtam hogy cigi vagy kaja?
A cigi nem ér semmit , 
egy idióta " Luxus hobbi "   , 
ezért elmentem be vásároltam kaját amit még 4 napon keresztül enni fogok , 
utána meg veszem az újabb adagot.
Nem volt jó ez amit 4 napon
keresztül folytattam , nem aludtam nem ettem , 
csak cigiztem és ittam.
Már csak Viktor miatt érzem magam jól ,
mindig fel dob , 
miatta nem adhatom fel a dolgokat , ő az aki inspirál.

Olyan üresnek érzem az életem , 
már nem vagyok rossz de jó sem , 
nem vagyok hasznos de haszontalan sem ,
nem teszek semmi értelmes dolgot ,nincs aki baszogasson de nincs aki dicsérgessen. 
Csak vagyok...
Meg kell tanulnom jó benyomást kelteni
az állás interjúimon ,
el felejtettem majdnem milyen társaságban lenni , idegenekkel össze ismerkedni , barátkozni.
Majdnem mosolyogni is , 
pedig majdnem mindenki arról ismer. 


Mindig azt hallom 2-3 embertől , ha szükségem van valamire szóljak nekik. 
De ismerem ezt , nem egyszer volt már ilyen 
hogy amikor tényleg szükségem lett volna valamire épp akkor nem volt jó.
Na meg megalázónak érzem ezt a helyzetet , 
hisz ha otthon mindenre engedelmeskedtem
volna ha jó lettem volna akkor 
most nem lennék itt , magamnak köszönhetek mindent , magamnak is kell meg oldanom!

Azt hiszem ha ki lábalok ebből a helyzetből , erősnek mondhatom magam, 

Viktoron kívül nincs más aki 
segítene vagy akármi , 
elég egyedül vagyok ,  
de meg teszek mindent , 
 feltörök a semmiből ,
és majd meg mutatom mindenkinek hogy 
igen én vagyok az a semmire kellő ember aki soha nem viszi semmire majd az életben :)
Addig is ki tartást magamnak! :')
 

Bagoly...

Lassan 4 óra , és semmi , nem jön állom a szememre.
Már kb a 3-ik bejegyzést írom , jobb lesz utána.
Egy folytában gondolkodom , 
majd unatkozom majd megint gondolkodom , néha rám tőr a félelem ,
a bánat , aztán a semmiből előjön a nevetés.
Ha álmos vagyok és le fekszem , 
nem bírom le csukni a szemem ,
igazából nem is merem.
Amióta szívem fel hozott egy témát azóta ,
folyton azok az emlékek térnek vissza ,
majd más és megint ez. 
Nem is emlékszem mikor álmodtam utoljára szépet.
Folyton a terrorizálásról , a halálról , a menekülésről , és a számomra fontos nagyon fontos személy el vesztéséről álmodom ,
vagy épp , más vele kapcsolatos dologról.
Nem tudom mikor fogok ismét , aludni ,
állom nélkül mélyen aludni.
Olyan életet akarok ahol nem kell menekülnöm sem az életben sem az álmomban , 
ahol boldog lehetek , 
ahol meg sem történtek volna a dolgok eddig az életemben. :'(

~ Hinni a templomban kell ~

Végre meg örültem , hogy itt a hétvége , 
nem lesz el foglalt , és ha telefonon nem akkor legalább neten tudunk beszélni.
De NEM mert megint kockul , 
tudja hogy egyedül érzem magam , és végre megnyugodtam és végre tudtunk volna beszélgetni.
Mi a faszom van mindenkivel? 
A saját barátaim is leszarnak , 
és vad idegenek írnak rám hogy mi van velem...
Én ezt már nagyon nem értem :'(
A hozzá állásom keményen meg fog változni ,pár emberrel szemben , annyira irritálóak ...
Folyton ezt hangoztatom magamban:
Nyugii Vivcsó nem sokára vége , 
nem sokára megváltoznak a dolgok.
Fel vagyok háborodva , lehet túlzásba viszem ,
de bazdmeg hontalan vagyok , 
kétségbe vagyok esve , kibe kapaszkodjak?
Éjszakánként síró görcsök és rém álmok kergetnek , nyitott szemmel alszok kb 20 másodperceket.
Rá jöttem hogy jobb is ha nem kommunikálok az emberekkel ,
jól esne ,
de mégsem , nem esne jól mert csak ingerültebb leszek , 
és nem tudok beszélni , nem tudok válaszolni a kérdéseikre , mintha valami gátolna.
Hirtelen nevetés aztán sírás tör rám .
Nem tudom meg különböztetni a stílusom ,
ha a szerelmem hív akkor is ugyan úgy bunkón beszélek.
Már fáj.  
Nem akarok senkivel sem találkozni! 
Mindent támadásnak veszek , minden rosszul esik , még az is ha állítólag csak segíteni akar.
Nem akarom nem akarom nem akarom nem akarom nem akarom!
Jobb ha mindenki kicsit hanyagol , mert nem vagyok jelenleg semmire képes!
Ha szarul esik ha nem . 
Tőled bocsánatot fogok kérni , ha le esik mit tettem!♥

Rossz rossz rossz...!

Nem tudom hol a helyem , 
3 napja nem aludtam semmit , 
kezdek agresszív lenni ,
nem tudom magam korlátolni , 
az étkezésem nulla ,
a kapcsolataim romlanak meg ,
nincs erőm semmire ,
sorban hanyagolnak az emberek ,  akinek eddig fontos voltam már azt az időt sem rám fordítja amit eddig meg tett , 
a gyógyszereim fogytán vannak , a lakhelyem szar ,
a pénzem is kezd fogyni. 
Sok embertől hallom , hogy maradjak nyugodt , meg értenek , ki lábalok belőle... 
De pont ők nem tudják azt milyen érzés ez de még bele gondolni sem nagyon tudnak. 
Meg szabadultam a terrorból igen , de mostantól mindig máshol kell laknom és fent kell magam tartanom, nincs szoros kapcsolatom , olyan ember akivel tarthatnám a kapcsolatot , akinek el bőghetném magam  és meg hallgatja a problémáim . 
Nem pedig a folytonos okítást hallgatni , 
vagy hogy igen tudom milyen ez ,
vagy persze meg értem ,
a faszt értitek meg és érzitek át.
Nem tudom hol lenne jobb ,
leginkább sehol.
Jelenleg nincs olyan hely ahol örömmel fogadnának.
Nem elég hogy eddig ki voltam készülve , 
most még több gond van és nem látom a kilábalási lehetőséget!

Köszönöm a sorstól az újabb meg próbálkoztatást!

Szabad út , amerre csak látok.O*

Szabadság , vagyis csak lehetne .
Még ma este meg teszem , el megyek ,
nem fogok tovább hallgatni , 
a lelkem már elrohadt , a szívem lángja is csak  pislákol. 
Nincs ki út!
Mindent elvolt veszve , és továbbra is elvan .
Az emberek , akik valamennyit számítanak , sosem elérhetőek amikor szükségem lenne rájuk ,de minek is ők,
amikor sokszor csak düht és szomorúságot okoznak , mindenki támad , 
vagy csak én vélem annak ,
de aki ismer azt tudja mivel ne okozzon nekem fájdalmat.
Nincs helyem itt , sosem volt!

Így miután Hontalan lettem , sokkal könnyebb minden , örülök  hogy meg adták a másod lépést , miután valaki meg adta a kezdőt. 
Örök hálám üldözni fog titeket!  

A félelem ellenére az érzés mégsem csendesült......

Folyton maró és nehezet érzek belül.
Mintha valaki más költözött volna belém aki csak a negatívságot erősíti , és sajnos elég jól teszi ezt.
Folyton azt érzem nem vagyok elég jó , és nem tudom mit csinálhatnék jobban.
Ha megbeszéljük a problémákat 2 napig jól érzem magam , 
utána ismét lehúz az érzés , és megmagyarázni sem tudom hogy mi bajom van . 
Meg akarom őt kímélni tőle , de nem tudom hogy.
Hála istennek alig fogunk találkozni , elkezdődik a sulija , 
legalább nem velem lesz el foglalva , 
jól érezheti magát és boldog lehet ,
és talán olyan is fog történni ami megváltoztatja az életét ,
és nem így kell élnie mint most ,
hanem boldogabb lesz.
Engedem mert velem nem lehet az :'( Nem tudok mit kezdeni 
magammal , nem tudom magam vissza fogni ,
sajnálom őt.
Addig míg velem marad , 
próbálom boldoggá tenni , 
és hűséges leszek hozzá , 
utána csak szépen emlékszem
vissza rá , 
ameddig emlékeim ki nem szálnak és a lelkem el nem repül.Bocsáss meg hogy engem választottál :'( ♥  

Ezt már nem tudom elviselni . Elég volt !!!

Már rég bennem vannak a dolgok , észre sem veszi ha úgy beszél ""   kiabál"  velem.
Sajnos édes apám miatt nem tudok rá reagálni , amint elkezd  valaki kiabálni velem , meghunyászkodok ,
mert így talán hamarabb vége lesz .

Legközelebb megpróbálok a lábamra állni , 
és rögtön szólni ha van ami rosszul esik , 
és nem " "  bunkón "  viselkedni.
De ezt ezeregyszer meg fogadtam ,
  de egyszer nem sikerült meg fogadni.
Ma mindentől távol , végre . 
De holnap újból kezdődik minden ...

... Érzelmek támadása ....

Legszívesebben , el tűnnék egy kis időre.
Értelmetlen  viselkedésem már nekem is furcsa. Nem tudom mi hozza ezt ki belőlem , de semmi pozitívságot nem érzek napok óta .
A kedélyem és minden más hullámzó , nincs kedvem semmihez , utálom ezt utálom azt , olyan dolgokat is amiket eddig imádtam ...
Ami a legjobban esik , hogy egyedül lehetek a szobám egyik sarkában , és bámulni ki az ablakon .

Megnyugtat , főleg az éjszaka közepén amikor sír rí csönd és a hold álltat bevilágított terület  csak úgy ragyog.
Utálom a külvilágot , az emberek tekintetét , szinte hallom a gondolataikat . 
Igaza volt apámnak mindenben , hogy soha nem leszek el ismerve , semmire kellő leszek ,mindenki ki nevet a hátam mögött , nem vagyok kedvelt személyiség  és rájuk leszek szorúlva ...
Kezd eltűnni a valódi személyiségem , érzéketlennek érzem magam , vagy kezdek azzá válni. 

De ez így nem jó , próbálom azokat a dolgokat amik fájnak , nem fel venni , de mivel olyan sok rossz ér , ezért már a jót alig veszem észre :/ 
Mindig azt várom hogy egyedül lehessek ,
ha ki megyek az utcára , 
kihalt tájakat akarok látni , 
ahol csak én vagyok , és párszor szembe találkoznék vele , 
s csendben menjünk egymás mellet és
hogy csak a tekintetünkel komunikáljunk egymással . 

Halk suhanások ,
néma szavak ,
Hullámzó kedélyek ,
egyszer ki robbanó boldogság ,
utána nagy kráter ,
egy örökké valóság ,
aztán a pokol.

Saját magam teszem tönkre az életem , senkit nem lehet hibáztatni e miatt.
Folytonos menekvés , folytonos boldogság utáni vágy , folytonos vele lét...
Sok vagyok neki olykor , talán igaza van , de nekem fáj , mert nem egy formán gondolkozunk.
Lassan eljön az idő , és nem lesz időnk egymásra , semmi jót nem látok benne , csak az ő boldogságát.
Nem várom azt , hogy mi fog elkezdődni szeptemberben...
Úgy viselkedek mint egy kutya , aki vonyít ha elmegy a gazdája és egész nap szomorú addig a pillanatig amíg haza nem jön .
Ezt nem tudja meg érteni , ő nem olyan mint én , nem olyan .....

Viktor : több jót nyújtasz mint rosszat , a szereteted törli a rossz napokat ,  tudod hogy több szeretet kell nekem mint egyszerre 5 embernek.............
Magamtól nem fogok oda menni , mert mindig el löktek , ebben nőttem fől , félek a vissza utasítástól ...

~ Békesség , feszültség , beletörődés , fájddalom , boldogság , döntés , unalom . édes pillanatok ~

Közel egy hetet töltöttünk együtt , elrepült mint egy perc. 
Nem tudom milyen érzés volt , talán egy kis bele pillantást nyertem a jövőbe ,mely arról szól hogy fogunk egymással élni ,
ki bírni vagy talán élvezni.
Számomra nehéz volt , nem tudom milyen  érzés vett birtokába , de nem az voltam aki előtte , talán a félelem ,
de néha olyan viselkedés , hangnem vagy szavak hangzottak el amitől ingerlékenyebb lettem. Első nap szigeten vettünk részt , haláli volt -.- (Y) Egy kicsit élvezni akartam a koncertet , de nem úgy jött össze ahogy akartuk , akartam ...
Aztán át tértünk hozzám.
A napok csak teltek , lassan , néha gyorsan , így utólag vissza tekíntve olyan gyorsan mintha megsem történtek volna ...
Sokszor egyedül éreztem magam így is , hogy mellettem volt , nyugalomban kellet volna magam éreznem de így is állmatlan éjszakáim voltak .
Végig az kering a fejem felett hogy alig vagy nem fogunk találkozni , egyszer nem is érdekel , mert könnyebb így felfogni  de a másik percben meg bele őrülök a gondolatba . 
Ez nem hagy kibontakozni , nem hagyja hogy építsem a jövő beli gondolataim , minden olyan bizonytalanná tett.
Nem segít - segítene rajtam semmi és senki .
Ez mi , hogy akkor is egyedül érzem magam amikor egy fontos személy ott van mellettem?Soha nem tudok meg nyugodni , és örökké egyedül fogom magam érezni? 
Mondjuk 20 év alatt igen csak meg kellet volna szoknom , és lehet itt az ideje , de NEM megy ...
Sok dolog fel van gyűlve bennem , de annak nincs itt helye. 
Nem tudom mit szerettem meg viktorrban , találgatni sem tudok de szerintem igen veszélyes .
De persze melyik szerelem nem az :')  
Kezdem vissza nyerni a régi barátaim , kicsit jó érzés , de próbálnak el terelni jobb vagy talán rosszabb dolgok felé .
Mivel elég befolyásolható vagyok , ezért kikérem mindig egy két ember véleményét az előtt mielőtt bármit is lépnék , de persze hogy mindenki más tanácsot ad , így ismét magamra vagyok hagyva ^^  
Nem nekem valóak a kapcsolatok , hisz mindig jobbat és jobbat akarok nyújtani , ami nem megy , sem párkapcsolatban sem baráti kapcsolatban . 
Az áll a szemem előtt mint mindenki másnak  --> van jobb , van aki jobban csinálja , van aki jobb fej , van aki szebb és satöbbi ...
Sikerül ellenséges lennem ezekkel a gondolatokkal szemben , de viszont ez át megy a viselkedésemre is , amit nem tudok kordában tartani.. 
Védekezőő mechanizmuuus ^^ Mivel tisztában vagyok azzal hogy ezt ezt EL OLVASOD , ezért nem megy az írás... szóval vissza térek a jól bevált füzet rendszerre :)) ♥

Zajlik az élet a ködös s egyben szívárványos világomban =)

Nem tudom mire koncentráljak , mivel foglalkozzak mivel ne.
Így hát elhatároztam most mindent szüneteltetek egy napig , addig amíg vége nem lesz a vizsgámnak. 
Nem akarom magam idegesíteni be paráztatni vagy akármi más. Igazából nem is a vizsga -vizsgák miatt aggódnék de ha már egy dolog miatt idegesítem magam akkor az ki hat másra is :S 
A Viktorral lévő kapcsolatom mostanában csodás♥ 
Már annyira hogy félek tőle , félek hogy ennek vége lesz vagy lejjebb megy az érzelem vagy akármi.
Mostanában úgy érzem olyanokon gondolkodok amiken nem kéne. 
Hogy mi lesz ha megcsal vagy akármi.
Nem tudom miért törnek rám ezek a gondolatok amikor teljesen megbízok benne sőt miért tenne ilyet ha állítása szerint oda van értem és rajtam kívúl nem kell más neki
.Csak jönnek , de ahogy jönnek úgy szerencsére távoznak is ezek a gondolatok...
Nagyon szeretem és tényleg már annyira hogy fáj♥   

Nem akartam..

Elegem van magamból.
Meg kéne kímélnem őt 
.Amit megkérdeztem tőle , amikor megkérdeztem tőle nem éreztem a súlyát .
Ezek után semmit nem mondok neki ami zavar amivel kétségeim vannak vagy ami érdekel. 
Ezek miatt lesz vége? 
Ennyi miatt?
Akkor inkább most most még az elején , de már késő , már nem csak nekem fájna hanem talán neki is. 
Utáltasam meg magam? 
Játszam meg hogy nem érdekel és így talán el hidegül tőlem? 
Akkor könyeben menne , könyeben eltudna felejteni és könyeben továb tudna lépni. 
Magamal nem fogok foglalkozni , csak neki  ne legyen rossz , ha valakit utál akkor azal nem is foglalkozik és hamar el felejti.
Lehet ez lesz a meg oldás.
Nem tudok neki mit mondani , nem akarok , inkább hagyom legyen neki igaza , mert úgyis jobban vissza vág és megint én leszek alul.
Amit már meg szoktam. 
El fogadhatna így , nem kéne egyből idegesnek lennie , lerendezhetné 2 szóval és én aból is megérteném :'(   
De nem így van és soha nem lesz így....
Tudom sokszor megkérdezném azt a dolgot és sokszor azt a választ várom amit mindig mondtál.
Nem elég egyszer hallanom! 
Nagyon szeretem ezért is bántanak a dolgok.
És engem csak annyi érdekelt hogy miért nem mondta hogy az a személy is ott volt , ennyi miatt kialakul a  veszekedés?!?.
Pedig az akivel minden jó lenne , minden megvan benne ami kell és ez a dolog tesz majd tönkre hogy mindenen felidegesíti magát , őt meg az hogy féltékeny vagyok -.-   
Mégsem állom az egész :(
úgyis meg fogjuk beszélni ..vagyis azt hiszem :'( 
NAGYON SZERETLEK♥♥♥ 

Lenni vagy nem lenni!?

Az életem káosz. 
Viktorral nagyon közel kerültünk egymáshoz ez alatt a 2és fél hónap alatt♥
De mégis valami hiányzik az életemből , letompult minden nem érzem magam jól sehogy.
Előjöttek a régi gondolatok a régi tettek és vágyat érzek az iránt hogy újból a tettek mezejére lépjek. 
Talán figyelem felkeltés céljából de a legjobb lenne ha tényleg vége lenne mindenek.
A félek szó és érzés mindig jelen van , 
nem tudom magam jól érezni a kapcsolatomban mert félek hogy mi lesz majd később,nem tudom elképzelni az életem ,
félek hogy ha nem tudok el helyezkedni fodrászatban, félek hogy Apámékkal kell élnem , 
félek hogy egyedül élem le az életem ,
félek hogy nem kapok elég oda figyelést és szeretet amiről mindig álmodok.
Félek ha magamban kárt teszek viktor nem fogja cselekedet nélkül hagyni .
Én nem nem tudom magam bele élni  és jólérezni ebben a kapcsolatban , és ez fog menni egész életemben?  
Én nem akarom!!!!
Ilyen barátom még sosem volt , 
érezteti velem hogy szeret állandóan dicsér és oda figyel rám törödik velem...
ezért is félek a jövő miatt...

ˇ~~Rám köszön egy régi érzés ˇ~~

A napokban a jelenlegi életem változásnak indult.. csupa jó értelemben.
Nem rég írtam , hogy valaki betoppant az életembe , hát ez nem egyszerű betoppanás. 
Sok dolog történt hogy így gondoljam és szerencsére Vik is így gondolja...
Tegnap este betekintést nyert az életembe , az életem legrosszabb leg sötétebb dolgaiba... aztán bevallottam neki valamit amiről egész végig hazudtam.. 
és ez nekem nagyon fájt mert a mi kapcsolatunk őszinte lett.
Nekem nem kellet volna vallanom mert kiderült az ő részéről egy dolog ami nagyon nagyon nem tetszett de  azt mondtam neki hogy nem érdekel. 
Amikor leraktuk a telefont elkezdtem sírni utána órákig nem bírtam elaludni.
Ez nem egyszerű barátság.

Nagyon jó érezni amit ő add.
És amiket ír  rengetegszer elolvasom mert nem hiszem el hogy tud valaki ennyire aranyos lenni ...
Annyira annyira♥♥♥♥ 
Az elmúlt heteim ezen kivűl nagyon rossz volt.
Az otthon lét nagy kín a számomra ekkora lelki terrort azt hittem csak én spirázom túl  de viknek mikor meséltem nem így éreztem és ő is alá támasztotta és belül tudom hogy  inkább hagyjuk....
Az otthoniak miatt a suliba viszem a feszültségem és
akit nem kedvelek azon töltöm le sajnálom őket egy 
kicsit de 5 év alatt bele edződtek és
utána még ők kedveskednek velem.
Nem sokára találkozom Vikel és nagyon várom már mert hiányzik eddig úgy mint ember soha:(

Ő megértő , oda adó , támogató .
Tetszik neki amit csinálok ahogy csinálom 
ahogy kinézek és mindent.

Január 22-24....

Eljött a nap hogy vére Pestre látogasson nijám♥ 
álmodni nem mertem volna erről.
De délután 2 órakor a westendben a szökőkútnál meglepet♥
nagyon jólesett az ölelése végre karjaimban lehetett és nem csak msnen néztem a képet...
úgy hiányzott már 2 éve nem láttam élőben :(
elmentünk mecizni aztán felmentünk a teraszra ott ettek zsuval utána csináltunk 1-2 képet .Végül elmentünk a west balkánhoz gyertyát gyújtani.
Nagyon rossz volt ott lenni.
Aztán bementünk az apacsba és jött a fájdalmas búcsú:( 
csak 2 órát töltöttem vele mintha nem is lett volna ott hanem csak állom.
Felszállt a vonatra..
nem vártam meg hogy elmenjen nem tudtam volna végig nézni ahogy elindul a vonat inkább leléptem...Ma szomorúan fogadott szakított vele a barátja. Pont ez hiányzott neki a rengeteg baja mellé. Én ma mindent magamra vennék helyette rossz érzés.. de inkább nem beszélek erről..De KOVERNYIK ANTÓNIA ne felejsd el : Én mindig Szeretni Foglak És nem hagylak SOHA egyedül!!!!!!♥♥♥♥♥ 

... Csak hirtelen fellángolás?...

Úgy érzem magam mint a gyerekek.A vágy hirtelen elmúlik , nem kell nekem többé . Lehet attól félek ha közelebb kerülök hozzá akkor nem bírok tőle elszakadni.Jobb ha nem találkozunk vagy vagy nem élem bele magam.Úgy törődött velem mintha "szeretne". Talán épen ezért vagyok oda érte.Nekem szeretet kell hogy érezem van valakim , van aki értem van.Nem hiszem hogy mi valamikor is együtt fogunk lenni.Úgy fogom felfogni a dolgokat mintha csak barátság lenne.Igen ez lesz a legjobb nekem. Már annyira ki vagyok éhezve egy kis szeretetre nekem csak ez kell lehet veszek egy kutyát:D Az éjjel alig bírtam aludni folyton rá gondoltam de próbáltam elfelejteni a dolgokat...

"Az állom továb tart"

Csodálatos éjszaka volt.Szavakban nem leírható.
Rég éreztem ilyet , 
rég találkoztam ilyen emberel , 
talán majdnem elfelejtettem hogy létezik ilyen.
Mellette nem bírtam aludni ,
csak hallgattam a szíve dobogását , 
érezni akartam őt , 
ahogy magához szorított ahogy simogatott és a többi . 
A napjaim gyorsan múlnak ,
nem tudom mi történik velem , 
az életem hirtelen 360 fokot fordult.♥♥♥ 

Eszméletlen *.* ♥

. Rég óta vártam már. V (L) Niával sokkal jobban el vagyok és ő is hiányzott már ♥ m ég szerencse hogy ő állttal ismertem meg a "b.nőjét" na de mindegy..
ennek nem fog örülni:D 22-én jön fel Pestre nius alig várom hogy végre át ölelhessem♥Aztán lesz a szülinapja ahova hivatalosan megvagyok híva :D és nem fogom kihagyni.. 
lassan 4 éve ismerem de csak egyszer találkoztunk :(
nagyon messze lakik sajnos...de camon le ellenőrizzük egymást.. 
sajnos ma beteg volt de legalább láthattam.
sokszor nem keressük egymást de ha havonta vagy valamikor beszélünk akkor nagyon bepótoljuk :D

Oo.2011.01.01.oO

Az év első napja.Ez az év teljesen más lesz mint a tavalyi... 
ma hajnalban a buliban beszélgettem egy baráttal a pár kapcsolatomról és nagyon aranyos volt végig halgatot és tippet is adott.. 
csak egy baj van hiába határozom el magam nem bírom ki h ne lenék vele együtt. 
Összegezve a decembert történt pár dolog de olyasmi amiért érdemes lett volna ide írnom olyan nem volt.

A szalag avató jól sikerült vagyis igen lehet így mondani :D
A karácsony... hát érdekes volt a " szeretet" ünnepe nálunk mindig vitatkozással és prágárszavak használatával telik el.
Éjféli misén meg nem unatkoztam:D
mikor a pap nagyba beszélt beszól ilyet egy dromedár pink hajú csaj: mindjárt szájba baszom ezt a köcsögöt, ránéztem és egyből vissza húzódtam mintha semmi sem történt volna :D 
A tél végre a kedvemben van.
Imádom amikor az utcák üresek ,
a padok s a fák havasak ,
a madarak csiripelnek ,
a nap szépen süt a házakról jégcsap lóg és persze a legfontosab hogy EGYEDÜL vagyok...

 A páromal nem lehet komunikálni..:/

Hiányzik a szerelmed , mit régen adtál nekem.Hiányzik mosolyod mikor szemed rám tekíntet.De valami ellmúlt s megszünt , kérdezem miért kellet ezt?
S te azt feleled idővel minden más lesz.